Kisigmánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról

Kisigmánd  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében, 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:    Kisigmánd Község Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2948. Kisigmánd, Fő u 1

(3) Az önkormányzat honlapjának címe: www.kisigmand.hu

(4) A képviselőtestület szervei:

a) polgármester

b) képviselőtestület bizottságai

c) Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal

d) jegyző

e) Társulások

 

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖREI

2.§ (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei  látják el. A képviselőtestület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1 melléklete tartalmazza. A Képviselőtestület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2)     A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(3)     Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(4)     Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

a)   az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,

b)   rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

(5)     Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok meghatározását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET ÉS SZERVEI

Önkormányzati képviselők

3.§ (1) Az önkormányzat képviselőtestületének tagjai  a polgármester és 4 települési önkormányzati képviselő , akiknek névsorát  az I. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő köteles:

a) olyan magatartást tanúsítani, amely által megőrizhető a képviselőtestület  méltósága és tekintélye,

b) szem előtt tartani a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót,

c) tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában,

d) előzetesen írásban vagy szóban bejelenteni , ha a képviselőtestület vagy a bizottságának ülésén a megjelenésben akadályoztatva van.

e) kapcsolatot tartani a település polgáraival civil szervezeteivel.

A képviselőtestület bizottságainak működése feladat-és hatásköre

4.§ (1)A képviselőtestület állandó bizottsága a Települési képviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság.

(2) A bizottság 3 önkormányzati képviselő tagból áll.

(3) települési K épviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság tagjainak névsorát a rendelet 2 számú függeléke tartalmazza.

(4) települési képviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság. feladatai:

a) ellátja az SZMSZ-ben meghatározott ügyrendi feladatokat,

b) ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,

c) ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat

Polgármester, alpolgármester

5.§ (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) A polgármester a Mötv. 68.§ (2) bekezdése alapján : amennyiben  képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Mötv törvény 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – minden ügyben  döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A polgármester a Mötv 68.§ (3) bekezdése alapján a két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat a Mötv. 42.§-ában nem tartozó halaszthatatlan ügyekben, ha ezt törvény nem tiltja.

(4) Az 1 fő alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző

6.§ (1) A Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal Mocsa Község Önkormányzata és Kisigmánd Község Önkormányzata közös hivatala

(2) A Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 2911. Mocsa, Hősök tere 1

(3) A Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltsége:

a) 2948. Kisigmánd, Fő u 1

(5) A Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.

Társulások

7.§ (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében   társulásokban vesz részt:

(2) A társulás célja és rendeltetése:

a) lakossági szolgáltatások terén  közös feladatellátás

b) társult településekkel együtt közös intézmény fenntartása

c) fejlesztési tervek, koncepciók együttes kidolgozása és megvalósítása

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET ÉS BIZOTTSÁGAI MŰKÖDÉSE

Képviselőtestület

8.§ (1) Kisigmánd Község Helyi Választási Bizottságának Elnöke az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről a Képviselőtestület alakuló ülésén, illetve az időközi választást követő első ülésen beszámol a képviselőtestületnek.

(2) A képviselőtestület tagjai az alakuló ülésen esküt tesznek, a polgármester és az alpolgármester  a képviselőtestület előtt tesz esküt.

(3)A Képviselőtestület az alakuló ülésen választja meg tagjai sorából a polgármester javaslatára  titkos szavazással az egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert.

(4) A polgármester és az alpolgármester díjazását a képviselőtestület a megválasztást követő ülésen határozza meg.

(5) A Képviselőtestület alakuló ülésén a testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítását  a Települési képviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság végzi.

(6) A képviselőtestület  évente legalább 8 ülést tart.

(7) A képviselőtestület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Települési képviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság elnöke hívja össze.

(8)A képviselőtestület ülését a polgármester és az alpolgármester. a Települési képviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság.

elnöke egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök  hívja össze.

(9) A képviselőtestület ülésének vezetését  a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Települési képviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság elnöke látja el.

(10)A képviselőtestület ülésének vezetését a polgármester és az alpolgármester. a Települési képviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság. elnöke egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök látja el.

 

Ülések összehívása

9.§ (1) A képviselőtestület rendes ülését meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell :

a) az ülés helyét, kezdetének időpontját

b) javasolt napirendet

c) napirendi pontok előadóit

d) az ülés összehívójának aláírását és pecsétjét

(3) A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés napját megelőzően legalább  három naptári nappal előbb megkapják,

(4) A meghívó kézbesítésével egyidejűleg az írásbeli előterjesztések is megküldésre kerülnek a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére.

(5) A rendkívüli ülés távbeszélőn is összehívható. A rendkívüli ülés anyaga az ülésen kerül kiosztásra.

(6) A zárt ülésen tárgyalandó  napirendi pontra vonatkozó  írásos előterjesztést papír alapon zárt borítékban csak a képviselők és a jegyző kapják kézhez.

A Képviselőtestület ülését a Községháza tanácstermében vagy a Faluház színház termében tartja.

(7) A képviselőtestület döntése alapján üléseit indokolt esetben más épületben, teremben és helyen is tarthatja, ha ott a tanácskozás feltételei biztosítottak.

 

Nyilvánosság

10.§ (1) A képviselőtestület, valamint a bizottságok ülései nyilvánosak. A képviselőtestület ülésének időpontjáról a lakosságot a községi hirdetőtáblákra kifüggesztett, illetve a község honlapján közzétett   testületi ülés meghívójával kell tájékoztatni. A közzététel napja a meghívók kipostázásának napja.

(2) A képviselőtestület valamint a bizottságainak az üléseire a község önszerveződő közösségeinek, helyi civil szervezeteknek a vezetőit  a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalására esetileg, tanácskozási joggal meg kell hívni. A helyi civil szervezetekről  az önkormányzat – a bemutatott alapító okiratuk és működési célkitűzésük alapján – nyilvántartást vezet, melyet a lakosság tájékoztatása érdekében közzé tesz a község honlapján.

(3) Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit a tevékenységüket érintő napirendek  képviselőtestületi és bizottsági tárgyalásához – tanácskozási joggal meg kell hívni.

(4) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek:

a) Az önkormányzat által működtetett községi honlapon való közzététele,

b) a lakosság széles rétegét érintő képviselőtestületi döntések levélként történő megküldése

 

A képviselőtestület ülésének menete

11.§ (1) A képviselőtestület ülésének menete:

a) A levezető elnök  az ülés megnyitása előtt ismerteti a napirend előtti  felszólalásokról , az esetleges zárt ülés elrendeléséről szóló  kérelmeket javaslatokat,

b) Az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát az ülés határozatképességét.

c) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után  érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására  és a tárgyalás sorrendjére.

d) A képviselőtestület nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével vita nélkül dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.

e) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról és az a két ülés között történt fontosabb eseményekről.

f) A képviselőtestület nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével  dönt a beszámoló elfogadásáról.

g) A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát

h) Elsőként a napirendi pont előadóját illeti meg a szó , aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.

i A levezető elnök – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsájtja  a határozati javaslatokat , rendeleteket.

j) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselőtestület – az elhangzás sorrendjében, – majd az eredeti határozati javaslatról.

k) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával  manuálisan történik.

l) A levezető  elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.

m)A levezető elnök a napirendi pontok megtárgyalását követően  az EGYEBEK keretében lehetőséget ad az ülésen jelen lévőknek az önkormányzatot érintő kérdések feltételére, javaslatok megtételére, ezt követően az ülést berekeszti.

(2) A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során:

a)      megnyitja (berekeszti) az ülést, megállapítja, hogy annak összehívása az SZMSZ szabályai szerint történt

b)      megállapítja a határozatképességet, és figyelemmel kíséri  azt az ülés teljes időtartama alatt, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.

c)      biztosítja a képviselők interpellációs jogát, ehhez megadja a szót.

d)     az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót.

e)      megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésre adott választ a képviselőtestület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

f)       a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozhatja hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

g)      tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja azzal, hogy elhagyja a székét. Az ülés ismételten csak a polgármester összehívására folytatódhat

h)      biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, vagy eltér a tárgytól

i)        figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent  állampolgárt , aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti.

(3) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről való levételét, a javaslatról a képviselőtestület vita nélkül , egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirend tárgyalása után a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni amennyiben bármely javaslat vagy indítvány tekintetében  törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) A képviselőtestület elhatározhatja, hogy kiemelkedően fontos ügyekben kétfordulós tárgyalást tart. Az első tárgyaláson az elveket a másodikon pedig a konkrét döntéstervezetet tárgyalja meg.

(6) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy  képviselő a személyes érintettségét

egy adott napirendi pont tárgyalásánál nem jelezte, akkor a polgármester a

napirendi pont újbóli  beterjesztéséről dönthet, és a képviselő figyelmét felhívja arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségének tegyen leget.

 

Előterjesztés

12.§ (1) Előterjesztésnek minősül:

a) határozati javaslat

b) rendelettervezet,

c) beszámoló

d) tájékoztató,

(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

a) a képviselőtestület bizottságai

b) a polgármester

c) a képviselő

d) a jegyző

e) az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.

(3) A képviselőtestület ülésére az előterjesztés általában  írásban kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását

b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,

c) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot

d) a hozandó döntés indokainak felsorolását

e) vagylagos  előterjesztés esetén egymástól jól elkülöníthető megfogalmazásokat döntési alternatívákat , bemutatva az egyes döntések előnyeit hátrányait,

f) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát, a költségvetésre gyakorolt hatását,

g) költség felmerülése esetén a forrás megjelölését,

h) a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

(5) A lakosság széles körét érintő kérdésekben – ha az előterjesztés előkészítésére legalább 3 hónap rendelkezésre áll – hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésben be kell mutatni, be kell számolni a közzétett rendelet-tervezetekre érkezett lakossági jelzésekről és egyéb szervek véleményéről.

 

Döntéshozatal

13.§ (1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének egybehangzó szavazata, azaz legalább 3 szavazat szükséges a

a) a képviselőtestület gazdasági programjának elfogadásához

b) községrendezési terv elfogadásához

c) alapítvány létrehozásához

d) hitelfelvételhez

e)kitüntetéshez ( díszpolgári cím adományozáshoz)

f) helyi népszavazás kiírásához

(2) A képviselőtestület döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással hozza.

(3) Nyílt szavazás történhet:

a) kézfelemeléssel ( egyik kéz  magasba emelése )

b) név szerinti szavazással

(3) Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel és bármelyik képviselő azt kéri , a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

(4) A szavazás módjának meghatározását az adott napirendi pont tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül  egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Törvényben meghatározott esetben a képviselőtestület titkos szavazást tarthat.

A titkos szavazás megtartását bármelyik képviselő kezdeményezheti. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel  határoz. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével történik.

A titkos szavazást a Települési képviselők és hozzátartozóik vagyonát vizsgáló  és a titkos szavazások lebonyolítását végző bizottság bonyolítja le.

A titkos szavazást követően a  bizottság összeszámolja szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét. A szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában  a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(6) A névszerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden jelenlévő  képviselőt név szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

(7) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, a levezető elnök még ugyan-azon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

(6) Amennyiben a Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához – a testületi ülés kezdetéig – az érintettet nyilatkoztatni kell , hogy beleegyezik-e a napirend nyílt ülésen való tárgyalásába.

14.§ (1) A bizottságok üléseiket a képviselőtestület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják.

A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottságot a bizottság legidősebb képviselő tagja jogosult összehívni.

(2) A bizottság ülését össze kell hívni :

a) a képviselőtestület döntése alapján

b) a polgármester indítványára

c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és az ülésen megjelent bizottsági tagok írják alá.

Jegyzőkönyv

15.§ (1) A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvet , a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével a  lakosság tájékoztatása érdekében a Faluházban működő könyvtár részére is meg kell küldeni elektronikus úton.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

a) meghívó

b) írásos előterjesztések

c) jelenléti ív

d) névszerinti szavazás jegyzéke

e) a12.§ (6) bekezdése szerinti nyilatkozat

f) az elfogadott önkormányzati rendelet

 

V.FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI

Rendeletalkotás, határozathozatal, a jegyző jelzési kötelezettsége

16.§ (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezhetik:

a) helyi képviselő

b) polgármester

c) jegyző

d) a Kisigmánd székhelyű bejegyzett civil szervezetek

(2) A kezdeményezést  a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester a kezdeményezést véleményezteti a jegyzővel.

(4) A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai.

(5) A rendelet az elfogadást követő 8 napon belüli kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Kisigmánd Községi Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(6) A kihirdetett rendeletet a község honlapján is kötelező közzétenni.

17.§ (1) A képviselőtestület normatív határozatainak tartalmaznia kell a képviselő-testület hatáskörében hozott döntés pontos, szakszerű, közérthető szövegét, a döntés végrehajtásának felelősét és határidejét, a döntés végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás fedezetének megjelölését.

(2) A képviselő-testület határozatát – meghozatalát követő 15 napon belül – a polgármester megküldi a meghozatalában, illetve végrehajtásában érintett személyeknek.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet és figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását.

VI. FEJEZET

KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Lakossági fórumok

18.§ (1) A képviselőtestület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) Közmeghallgatást a képviselőtestület évente 1 alkalommal tart.

(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselőtestület nyílt  ülésére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

 Záró rendelkezések

19.§ (1) E rendelet  a kihirdetését követő napon lép hatályba.  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti   Kisigmánd  Község Önkormányzat Képviselőtestületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról  szóló 4/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

Pécsvárady Attila                                                                 Rátvainé  Szőllősi Edit

polgármester                                                                  jegyző helyett és megbízásából

Fülöpné Czunyi Andrea

aljegyző

 

A rendelet kihirdetve: 2013.12.18.

Rátvainé  Szőllősi Edit

jegyző helyett és megbízásából

Fülöpné Czunyi Andrea

aljegyző